Rég írtam. Ez sem volt 'előjegyezve' hogy én ma, épp most posztolni fogok. Sőt, nem akartam, de hát.. Valamivel le kell vezetnem ezt a mérget amit most érzek. Mi sem jobb ennél, mint írni és írni, és azzal untatva az olvasót?! - különben leszarom ha unod; ne olvasd, ott van jobb oldalt, fönt az a szép piros iksz, használd ha már ennyire zavar.

Azok számára akik még e csekély bekezdés után is itt vannak: gratulálok :D

Nos, az történt (negyed órája?), hogy összevesztem anyámmal, de nagyon >< Mindez csak azért, mert én vagyok a 'kicsi' és fognom kéne a számat - anya szerint, szerintem meg jogom van ahhoz, hogy bármit is mondjak.

Az egész kajálás közbe kezdődött, amikor nekem már (nem tudom hányadjára) kurvára elegem lett abból, hogy nagyim nem csinál mást csak egyfolytába pletyózik a testvéreivel, meg adja a híreket.. Elvileg, semmi közöm hozzá, de mégis egy fedél alatt lakunk és (szintén nem tudom már hányszor) tudtattam vele, hogy abbahagyhatja. Most jött ez az a pillanat, amikor kikeltem magamból és miközben telón beszélt (ismét adta a híreket, és szídkolozott), rányitottam (konyhába voltam, teló szobában) hogy fejezze már be. Ő persze, csak folytatta -.-" Ekkor jött anya a képbe, miszerint ő rám ordított, és azzal panaszkodott hogy nekem kéne abbahagyni. Mégis mit?! - azt hogy nem szeretnék már csak nyugalmat?? Itt még mindig okés volt.. egy darabig. Aztán, amikor nagyi befejezte, odaszóltam neki, hogy a francba már, fejezze be a pletykálást (megígérte már mióta, hogy ez változni fog, de azóta sem -.-).. És anya ekkor tört ki; ordítozott velem a konyhába és én vissza :$ Azt mondta, hogy hagyjam, nagyi csinálja(csinálta) magának a bajt, intézze. De én fújtam a magamét.. Említette már, hogy akaratos, önfejű vagyok?! - ha nem akkor most. Elegem lett; - fogtam a a tányérom és bevonultam a szobámba, hogy egyek nyugisan, végülis azért főztem :D (milánóit *-*) Bejövök. Ajtót becsaptam; - elkell nézni, mérges voltam >< Erre, nem hogy hagyjon békén, utánam jön. Elment az étvágyam. Felmérgelődtem. Felálltam a székől, megfogtam anyát, és szabályosan kitettem a szobából, mondva neki, hogy hagyjon végre békén! (szerintem már vörös voltam bele..) Ő beakart jönni, de nem tudott, ott álltam az ajtóba. Nagyi rászólt, hogy hagyjon békén.. erre, anya ráordított, hogy nagyi ne kiabáljon mert ő sem. Nem egy francot, neki volt a legnagyobb szája >< és még ő az aki nem ordít?! Ő kivonult a konyhába, én meg bezárkóztam a szobámba, jogosan!

Köbö ez történt. Nem valami izgalmas sztori, de arra jó volt, hogy a mérgem levezessem. Elvégre, erre jó a blog nem?! - az érzelmes, események leírása.. Nos, én csak tettem a 'dolgom'

Azóta itt vagyok. Csak annyira mentem ki, hogy kivittem a tányérom, de nem szóltam senkihez. Nem is fogok ma, szerintem :$ Majd csak csillapodnak a kedélyek, de amíg tudom, hogy igazam van, addig nem én leszek az aki enged. - mondtam már, makacs vagyok, és lázadó!

Nincs más miről írnom. Esetleg annyi, hogy üzenem Jucúsnak, hogy majd teszek képet. És hogy végül hétfőn semmi nem volt fogszin, mert a dokinak leégett a gépe, amivel visszakell ragassza ezt a szart. Ma hívtam, de nincs megcsinálva. Talán csütörtökön. (: